A Celofánnap És A Papírhold

Én tudtam, hogy ez lesz a vége
én tudtam, hogy nem szabad
én kiszámítottam a csillagokból
itt valami most szétszakad.

Én hallottam gyönyörű kürtszót
a felhők mögött szólt,
de a szerelem nap meg a szerenád hold
pont akkor, pont ott volt.

A francba én tényleg tudtam,
de az ember sose tanul
Mert a lemenő naptól megvakul,
a holdtól megvadul.

Én tudtam az első perctől
én tudtam, hogy fájni fog,
mert a celofán nap meg a papírhold
pont akkor pont ott volt.

Mégis jó, hogy úgy fáj,
milyen jó, jó, hogy úgy sajog
milyen jó jó jó jó jó,
hogy újra bolond vagyok.

Én tudtam, hogy ez lesz a vége,
én tudtam, hogy nem szabad,
hogy még egy, még egy ilyen
naplemente,
és valami szétszakad.